Történetek, gondolatok, megoldások

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2010. április 25. 08:23

Törölt hozzászólás.

Szulita2010. április 24. 18:15

Nos, hozzászólnék én is.
Először is A-nak van gyereke? mert terna ezt írja, de én sehol se látom, hogy lenne.
Na mindegy.
Szóval A tudja, hogy neki B az igazi. Akár kivel is lesz, sose fogja elfelejteni B-t, mert az igazit nem lehet!!!
Ez nem jelenti feltétlenül azt, mármint, hogy B az igazi, hogy együtt is élik le az életüket. Sokszor van az úgy, hogy sajna nem illenek össze, bár halálosan szeretik egymást, mégsem működik együtt, vagy az élet közbe szól és kénytelen tovább lépni az egyik fél.
Na, de itt nem erről van szó. A tisztában van az érzéseivel, B most ismerkedik vele. A-nak várnia kellene, míg B teljesen tudatában lesz mit is érez. Az, hogy B-nek nem volt kapcsolata 2 éve, nos ennek lehet A az oka.
Sztem B azért nem lép, mert A kapcsolatban van és nem akarja tönkre tenni, sok pasi, hiába tetszik neki vki, nem lép be harmadiknak.
Én azt tanácsolom mindenképp beszéljék meg felnőtt módjára, üljenek le, mindegy, hogy ki kezdeményezi (bár B-nek kellene), mert igazi nagy szerelem csak 1x adódik az életben és nem szabad elszalasztani.

Diacica2010. április 23. 14:44

Hát igen, az utolsó gondolattal egyetértek. Valóban B-nek kellene valamit cselekednie, hiszen anno ő ''rontotta el''. De gondolom benne is felmerül az, hogy A kapcsolatban van, lehet B sem tudja mit is akar igazán...ezen a sok kérdésen egy kiadós beszélgetés A és B között mindenképpen segítene. Amit mondjuk jobban preferálnék, ha B kezdeményezne. Mert azért ha A jobban belegondol, ő már eleget ''beletett'', és évekkel ezelőtt B-nek csak pár alakalomra kellett, így jogosan várhatja el tőle A a lépést.
Csak, ha magamból indulok ki, A helyében motoszkálna a fejemben, hogy vagy teszek én egy lépést, vagy ugyanígy kivárok és újra meg újra beleborzongok ha meglátom, vagy meghallom a hangját. Ilyen szempontból kicsit én türelmetlen vagyok  :)
Mérlegelni kell szerintem, hogy mi a fontosabb, vagy ki a fontosabb. Mennyire mély az, amit A érez B vagy a párja iránt. És itt pont az a nehéz, hogy ott a kapcsolata, ami beteljesült, és ott van B, ami meg nem... és az szerintem az esetek nagy százalékában sokkal jobban vonzza az embert...

Törölt tag2010. április 23. 14:19

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 23. 13:06

Az semmiképpen sem jó senkinek, ha A két érzés között vergődik. Mert ezzel önmagát és a párját is becsapja...
A beszélt már B-vel erről az egészről? Vagy csak B mondta ki, hogy ő bizony megbánta? B mit tud A érzéseiről? És A mennyire ismeri B-t, mennyire tudja megállapítani, hogy mit érezhet? Egyáltalán A hogyan látja ezt a helyzetet? Ha B lépne, A kilépne a mostani kapcsolatából?
Ami 7 éve nem csitul, szerintem az nem feltétlen fellángolás már csak. Egyfajta beteljesületlenség is lehet benne szerintem, mert az oké, hogy testileg beteljesült az egész, de érzelmileg nem. És erre B valószínű csak a közelmúltban ébredt rá...
Az meg, hogy B szingli két éve...hát ehhez nem tudok sokmindent hozzáfűzni. Lehet nem találja a helyét...

Törölt tag2010. április 23. 12:55

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 23. 12:51

Amíg csak a lehetősége is fennáll annak, hogy B feltűnik A életében, ha csak telefonhívásra is, addig A ne mfogja elfelejteni  :) Talán nem is akarja.... Amit leírtál, a történet években számolható, és amikor semmi sem volt A és B között, akkor is tartott A-nál, ha csak érzelmi szinten is. Szerintem ezt nem lehet hipp-hopp elfelejteni. Szelídülni szelídülhet, de elfelejteni nem lehet. Csak visszahivatkozni tudok magamra, nekem a hasonló történetem 2 évig tartott, aktív és passzív történésekkel, és csak az segített igazán, hogy a fiúnak lett valakije, és láttam őket együtt. És láttam, hogy hogyan viselkedik a saját barátnőjével...ott mondtam, hogy köszönöm szépen, ennyi volt.

Törölt tag2010. április 23. 12:49

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 23. 12:47

Hát, ha A úgy érzi nem tudna vele élni, az szerintem egyfajta félelem lehet inkább az ''újtól''. Valamint gondolom benne van az is, hogy van egy kapcsolata X éve, és nyilván azt sem olyan könnyű otthagyni. De miért érzi A, hogy nem tudna B-vel élni? Ennyire különböznek? ...Az ellentétek vonzzák egymást, egy bölcs mondás szerint...
Az, hogy B rákérdezett... itt is két lehetőség felmerül, legalábbis bennem. Az egyik a férfiúi büszkeség...volt már B-é is A, hozzá is tartozott, ha csak testileg, akkor is. És szerintem ez nagyon sok férfinél így működik, hogy ha nem is tudatosan, de szeretik olykor kisajátítani a nőt, hogy az övé is volt valaha...ha érted mire gondolok.  :) Legalábbis, nekem van egy barátnőm, akinek hosszú ideig tartó kapcsolata után, most van egy új kapcsolata. És az ex is hasonlókat kérdezett tőle, akár a nemi életére is rákérdezett, mert (szerintem) hajtotta az, hogy az a lány valaha az övé is volt, most meg mégis mással van, és hogy vajon az a másvalaki foglal-e el olyan helyet a lány szívében, mint anno ő. És nem csak ez az egy eset van erre.
Másik meg, hogy tényleg nagyon bánja, és latolgatja az esélyeit. Az ilyen kérdésekre mi nők sokkal érzékenyebbek vagyunk. Ez meg azért elég húzós kérdés egy párkapcsolatban élő nőnek.
Én megpróbálnám kipuhatolózni, hogy milyen szándékai is vannak B-nek... persze ezt konkrétan nem tudom mennyire lehet...de valamilyen ilyen irányba indulnék el.

Törölt tag2010. április 23. 12:39

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 23. 12:30

Igen Pearl, valószínű egyformán gondoljuk. De ezt igazából csak B tudja a sztorimban  :) Szerintem nagyrészt kiveséztük, hasonló vélemények születettek, mint amit gondoltam én is erről.  :)

Na akkor most áttérek a Tiédre, Pearl. Bár nekem nem volt ilyen hosszú ideig tartó, de hasonló történetem nekem is volt. Csak mikor nálunk beteljesedett úgymond (csak csókig értünk), akkor én voltam kapcsolatban...és részéről a mai napig nem tudom, hogy csupán mérhetetlen vonzalom volt, vagy talán más is...szerintem voltak ott gyengédebb szálak is, de hát pasiból van, és sosem beszélt róla..na mindegy  :)

Szóval, szerintem a te történetedben A nem fog úgy gondolni B-re sosem, mint egy szimpla ismerősre. A szerelem elmúlhat, de a vonzalom és az ami történt köztük, az örökre egymáshoz köti őket valamilyen szinten. Úgy gondolom, hogy azzal, hogy A szíve ''mai napig megdobban'' ha B-re gondol, nincs ezzel baj. Az érzelmeket nem lehet kiírtani, és A és B ''kapcsolata'' annyi éve át tartott, hogy az lehetetlenség lenne, nem gondolni rá.
Az, hogy B mit érezhet...hát, mint ahogy leírtad, valószínű bánja...de hát, eső után köpönyeg. Nagyon sokszor ez a bánás csak addig tart, amíg a másiknak van egy biztos kapcsolata (a tiltott gyümölcs mindig édesebb..), de lehet ha A egyedülálló lenne, már nem lenne olyan érdekes eset, akiért epedezni kellene. Persze elsülhet másik irányba is, hogy ha A egyeülálló lenne, akkor B megkeresné és megpróbálnák együtt, nem csak ilyen összejárás-féle lenne a kapcsolatuk.
Ezek mind feltételezések, akkor derülne ki igazán, ha A egyedülálló lenne. A kérdés felmerült bennem, hogy A-nak milyen ma a kapcsolata, szereti-e azt, akivel együtt van, kilépne-e B miatt a kapcsolatból?
Ugye van az a mondás, hogy járt utat a járatlanért el ne hagyj...én ezzel nem minden esetben értek egyet, mert olykor jól is elsülhet. Csak ugye, sokan vannak/vagyunk....akik tartanak ettől.
Most egyelőre ennyi, ha valami eszembejut még leírom!  :)

Törölt tag2010. április 23. 12:29

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 22. 21:43

A és B fogadtak, abban, hogy B nem fogja megjegyezni A nevét. És ezzel kapcsolatban írt neki A, hogy áll-e még a fogadás. Mert a B levelére küldött válaszban nem írt ilyesmit. Semleges levél volt.
Szerintem egyébként mindegy, hogy mit írt volna. Már egy megkeresés volt A részéről. És szerintem ennyi elég is volt B-nek.
Kolumban valószínű rátapintott a lényegre, B leírásánál, hogy milyen fiú is lehet ő  :)

Szulita2010. április 22. 21:14

Szia Dia!
Bocsi, hogy csak most reagálok, de csak most vettem észre.

Szóval nekem semmi bajom a csókkal, sőt én így szereztem az első csókbeli élményemet. 16 körül voltam, egy buliban, nem ismertem a srácot, persze idősebb volt, de aztán megismerkedtünk, tel.szám csere, beszéltünk is párszor, de a távolság meg stb.
Többször is volt ilyen esetem, bár azok a fiúk mindig vkinek az ismerőse volt, akivel össze akartak hozni, ált. barátnőm, de sose lett belőle semmi. Rossz érzés, mert a lány ilyenkor reménykedik, hátha, aztán ez nagyon padlóra tudja küldeni.

Vissza térve a történethez, A. az elején nem gondolta, hogy hall még a fiúról ezért sztem csak mosolygott az estén és jó élménynek fogta fel. Amikor viszont már B. jelentkezett beindult benn vmi, mondjuk úgy megdobbant a szíve és bár óvatosan, de elkezdett reménykedni. Jéé írt, nem felejtett el stb. Azért ez jól esik egy lánynak :)
Sajnálom, hogy nem válaszolt A. levelére, engem érdekelne, mit írt a lány. Lehet a levél tartalma nem tetszett B.nek és emiatt tűnt el.

Kolumban2010. április 22. 20:50

Elsősorban a csókolózás nem szégyen, bárki előtt is legyen(azért nem szerencsés a szeretőnk férje/felesége előtt csókolózni, még akkor sem, ha az nem szégyen).
Ebben a történetben egy vadász típusú fiút tudok elképzelni, aki becserkész minden lehetséges jónak vélt csajt, de aztán kiválaszt belőlük néhányat, és csak azzal kezdeményez, de azért diplomatikus, és tudja, hogy min. mi illik.
Természetesen én is írtam volna levelet A helyében(csak másoknak tudok javaslatokat adni, magamnak nem), de az tévedés, mert mindennek oka van: ha valakivel nem sima egy kapcsolat, annak megvan az oka, és bármit is teszünk, az ilyesmi azután sem javul meg.
A-hoz hasonlóan, én is nagyon sokszor ábrándoztam, és próbáltam újrakezdeni a megfeneklett dolgokat, de azok nem mennek, hiszen nem véletlenül szakadnak meg. Csak az olyan problémák simíthatóak el, ahol nagyon harmonikusak a kapcsolatban levő emberek, és csak piti dolgokból vannak konfliktusok köztük.

Diacica2010. április 22. 20:22

A történetben nem az a pláne, hogy a barátok előtt. Mivel ebben a történetben ez nem a barátok előtt történt, csak az eseményt megelőzte az, hogy szóltak A-nak, hogy indulni kellene, de a csók/csókoknál nem voltak ott.  :)

Akkor eddig egyetértünk Pearl! Valahol gondoltam, hogy hasonló véleményen leszünk  :) De még Szulitára és Gsmgirlre is kiváncsi leszek, remélem benéznek!  :D Meg persze bárkire, aki olvassa, ne sajnáljátok a hozzászólásokat!  :D

Folytatás. (megnyugodhattok, szerintem nem úgy megy tovább, mint ahogy gondoljátok.. :D).
A és B megegyeznek, hogy B megkeresi A-t, anélkül, hogy A a telefonszámát megadta volna. Legnagyobb meglepetésre B tényleg megtalálja másnap egy közösségi oldalon A-t, ír neki egy rövid üdvözlő üzenetet, majd A is vissza egy üzenetet. És ennyi!  :D
Dehogyis... ezekután A-ban motoszkál a gondolat, hogy valamit kezdeni lehetne ezzel a B-vel, hiszen valami mégiscsak odavonzotta az éjszaka hozzá. Ezért pár nap múlva ír neki egy üzenetet egy témával kapcsolatban, amiről az éjjel beszéltek. Eltelik pár nap, nem érkezik válasz. Végül A megnézi a küldött leveleket, és látja, B elolvasta, mégsem válaszolt rá. Ez a vége a történetnek.

És itt több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban bennem. Talán nem is kérdés. Csak gondolatok.  :) Az, hogy érdekes az ember, hogy tisztában lehet vele, szerintem legalábbis, hogy egy ilyen buli után, nem igen kell semmire sem számítani. Mégis jó rá visszagondolni. És azért titkon reméli, hogy talán, talán valamerre elindulhatna a dolog. És van egy kis csalódás, vagy nem is tudom igazán mi, hogy ennyi volt és puff, vége. Van valami a másikban, ami megfog, és egy rövid időre birtokolod, mert veled van. De ő közben mégis egy idegen ember, és több nem lesz belőle. Legalábbis eszerint a történet szerint.  :) (van olyan történet is a tarsolyomban, amiből lesz valami, de az ugye, annyira nem izgalmas, mert van végkifejlet...kevesebb dolog merül fel az emberben.. :D)... visszatérve az eredetihez. Szóval... nekem az a véleményem, hogy az ilyen dolgok, amikor valaki egy kellemes éjszaka után (nincs sz.x), elmerengve tekint vissza a szép emlékekre, és talán kicsit reménykedik...erről én azt gondoltam, hogy kinő belőle az ember 15-17 éves korában. Személyes tapasztalatom szerint, nekem 15-16éves korom körül voltak hasonló éjszakáim, mint A-nak, és voltak ábrándozások...  :) De ezekszerint működik ez később is.
Az még érdekelne, hogy ti A helyében írtatok-e volna B-nek? Vagy ennyivel ti is befejeztétek volna? Vagy meg sem írtátok volna a második levelet? Vagy hogyan gondolkodtatok volna az egészről? Volt egy szép estém és ennyi, vagy azért lett volna remény esetleg arra, hogy találkozzatok megint?

Azért, nem bánnám, ha fiúk is megszólalnának, hisz az ő álláspontjukra is kiváncsi vagyok, meg szerintem ezt mondhatom az itteni lányok nevében is.  :)
tzzttzzt nézd el nekem, hogy a történet mentes a szaftos részektől, de hát, ezek a lányok már csak ilyenek  :D báár, tudok olyan sztorit is, ami már kicsit sikamlósabb, még meglátom hogyan építsem fel szépen és publikáljam az oldalon  :D

Nah, jó hosszú lett. De hát, néha rámjön az írhatnék  :D

Kolumban2010. április 22. 20:20

Helytelen dolog. A fiúnak az ilyesmi nem esik olyan jól, mint a lánynak, de veszélytelen; de ha érzékeny lányról van szó, és laza fiúról(aki fűvel-fával) csókolózgatik, az nagyon sokat szenvedhet utána. Egy kitanult lány nem engedi meg az ilyesmit, az mielőtt ilyesmire kerülne a sor jól kitanulja a fiút.

Törölt tag2010. április 22. 19:42

Törölt hozzászólás.

Diacica2010. április 22. 19:34

Ez nem kifejezett történet lesz, inkább egy olyan helyzet, mellyel szerintem páran azért találkoztak már, csak lehet, hogy máshogyan gondolkodnak róla, és másként fogják fel.

Tegyük fel, hogy van egy lány, nevezzük egyszerűen ''A''-nak. Legyen most egyedülálló és mondjuk 19-20 éves. A hely egy buli helyszíne a barátokkal. Egy kis alkohol, a hangulat oldódik, önfeledt szórakozás. És akkor szembejön vele valaki, egy ismeretlen srác, nevezzük ''B''-nek  :D
Beszélgetnek, táncolnak, beszélgetnek, táncolnak... és így tovább. Már lassan reggel lesz, mikor a barátok odamennek A-hoz, hogy lassan indulni kellene. Addig semmi ''komolyabb'' nem történik A és B között, de amikor A közli B-vel, hogy ő most itthagyja a bulit, B magához húzza és megcsókolja... amit persze A viszonoz, és pár percig még nem engedik el egymást.
A buli előtt nem ismerték egymást. Már ez is érdekelne, hogy ti erről hogyan vélekedtek. Elég változatos a kor eloszlása, ezért is érdekelne főként. Tegyük fel, hogy a buli folyamán nem beszélgettek olyanról, hogy késöbb találkoznak, vagy valami lehetne közöttük, csak szimplán jól érezték magukat együtt.
Naszóval, most egyelőre ez érdekelne, hogy ti erről mit gondoltok, két idegen ember közötti csókról?
Tudom, hogy ma már ez mondhatni elfogadott tendencia a bulikban, sőt, bizonyára régebben is volt rá példa, de azért érdekel a véleményetek. Ha megírtátok akkor még van egy kis folytatás a történethez, de egyelőre legyen ennyi elég  :)

Törölt tag2010. április 22. 19:26

Törölt hozzászólás.