Szomorúság, magány
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
DiiJo2009. augusztus 15. 12:10
Na igen, akit valaha is szerettünk, azt sose felejtjük el. De emlékezz csak a szépre, ami ugyan sokáig fájni fog, de később már csak nevetsz rajta. Én már szerencsére így vagyok. :) Nekem se volt egyszerű, és rövid mire eljutottam erre a pontra, de már minden sokkal jobb. Beszélgess sokat a barátaiddal, járj ki a szabad levegőre, ugrálj az esőbe, hintázz a játszótéren, de ne depizz, mert tönkreteszed ilyen korán a lelkedet. Nem szabad. Van egy jó kis mondás, mi szerint senki sem érdemli meg a könnyeidet, aki meg megérdemli, az nem fog sírásra késztetni. :)) És még valami: aki a vödör fenekén ül, az már csak felfelé mehet. ;)
-angela-2009. augusztus 14. 14:40
A legjobb orvosság valakinek a hiányára, ha keresünk valaki mást (elérhetőt vagy elérhetetlent, mindegy)- bár tudjuk Őt senki sem helyettesítheti - , de meglásd, így könnyebb lesz.
Kerouac2009. augusztus 14. 07:37
Nem is kell..
Törölt tag2009. augusztus 13. 23:07
Törölt hozzászólás.
bombon2009. augusztus 13. 22:32
Kedves Eclair013,szerencsére a Te korodban még gyorsan gyógyulnak a sebek..bár tudom mindenkinek a saját fájdalma a legnagyobb...nem sokáig leszel magányos...csak mosolyogj..
Törölt tag2009. augusztus 13. 01:00
Törölt hozzászólás.