Szerelmes történetek, tapasztalatok, szakítások, idézetek

zsuka952009. április 19. 15:58

egyetértek, de ismeritek egymást vagy csak plátói szerelem?

kapusi2009. április 19. 15:11

ezt énse tudom, ez nekem is bajom

nemtudhatom2009. április 19. 11:32

Szerintetek ha látszik két emberen, hogy szeretik egymást, de mégsem történik közöttük semmi, de tényleg nagyon szeretik egymást, akkor a fiúnak vagy a lánynak kell kezdeményeznie? Vagy ilyenkor mit tennétek?

kapusi2009. április 18. 20:03

a tanácsom:

-Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.(M.Aurelius)


a másik pedig: lehet nem fog érdekelni,sőt nem is kérdezte senki,de én is tul vagyok ilyen csalódásokon (mint oly sokan)!
de sokat tanultam belőle, ugyannak kell maradni sztm:odadonak(áldozzd fel mindened)szeress és ne kérdezz,és még sok más...csalódni fogsz az tuti, de szeressd azt is vele jár nem lehetsz mindig boldog,merrt ha mindig boldog lennél nem ismernéd könnyeidet(és önmagadat sem) légy türelmes és tuti leszel még boldog ;) !!!

Argall2009. április 18. 14:42

Az élet szép csak épp értelme nincs, egyik versem kezdő sorából idézek a legelső versemből amit akkor írtam mikor minden remény és vágy egyszerre elmúlt mintha csak megszűntem volna létezni.. Mindezt mert szerettem, mert reméltem hogy szeretnek, túl sokszor átvertek és minden szép értelmét vesztette, már nem tisztelek semmit és senki és lásd annyi barátom és ellenségem let egyszerre hogy elárulni sem tudom. Csak azért mert szerettem, de ennyi harmadszorra is belesétáltam a csapdába és ismét bele szerettem. Feladtam mert ami fontos volt elvesztettem és most mindenki körül vesz, de mégis egymagam van barátnőm, de csak kedvelem de nem szeretem. gondolom érdekel hogy miért azért mert már félek szeretni, tarthatsz gyávának mondhatsz akárminek. Mint már szinte semmi ez sem érdekel, túl keveset kapsz és túl nagy árat fizetsz, hát hol van az meg írva h ilyen a szerelem? Ha választ, vagy tanácsot tudna valaki adni örömmel elolvasom...

//Argall//

ivus892009. április 17. 19:48

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni. Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját. Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek. Sokszor éreztem, meghalok a vágytól, és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elvesztettem. DE TÚLÉLTEM! És még most is ÉLEK! Az életet nem csak túlélem és Neked, sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ! A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

helgi2009. április 16. 19:31

Sziasztok!

Ennél a témánál arra lennék kíváncsi, hogy Ti hogyan léptek túl egy kapcsolaton, hogy oldjátok meg a különböző problémákat a kapcsolatotokban, hogyan pasiztok.
Várok tapasztalatokat, ötleteket, történeteket, ahhoz kapcsolódó idézeteket hogy tanulhassunk egymás hibáiból vagy hasznát vesszük a tapasztalataitoknak.