Saját versek

prody2009. február 8. 16:03

a franc  :S  :D :D :D :D  XD

Törölt tag2009. február 8. 15:18

Törölt hozzászólás.

prody2009. február 8. 14:39

///Nyilván Halkan mondom, h Gsmgirl ne hallja  :) ''sátánista'' vagy nemtudom ti hogyhívjátok, középsuliban egyik haver ilyen jelzővel illette, magát, nemtudom elképzelni, h mi visz rá egy embert ilyenre?///

prody2009. február 8. 14:37

Uhhh Hát részemről, csöppet meredek, olyan... Nagyon dark... mármár....
Pl szeretem a Silent Hill all-t abban a felsorolt őőő, szavak zöme azért szerepel, de mégis látok benne mindíg egykis ''menekülő'' utvonalat, egy célt, de ez-ezez... már elég morbid...

Törölt tag2009. február 8. 11:13

Törölt hozzászólás.

cucor242009. február 8. 10:29

Nagyon szépek a versek és nagyon teccenek

Aasgeier2009. február 7. 00:27

Teljes összeomlás


Elfojtott vágyak tengerében süllyedő törött hajók,
Darabokra hullt tudatok szilánkjaiban tükröződő üres tekintetek,
Sírkövekre vésett, lassan rothadó pillanatok,
Szarvasbőrben haldokló, meg nem született gyermekek,


Elgyötört testekben lüktető asztrális pofonok,
Múlt nélküli jelenekben fogant (soha el nem-)jövő,
Önnön groteszk karikatúrák a képnélküli arcokon,
Tudattalan bolygó lelkek közt sodródó mentális kikötők,


Börtönbe zárt gondolatok körött megkövült aurák,
Megolvadt agyakban összeomló életunt városok,
Végtelen szobákban töltött cseppfolyós, fekete órák,
Zöld lében úszó keserédes mámorok,


Nászágyba fektetett, ritmusra oszló tetemek,
Menyasszonyruhában vonagló vérfertőző, torzszülött angyalok,
Vérvörös barlangból kígyózó sűrű, sötét rettenet,
Repedtfényű szemtükrökön megjelenő algafolt,


Bordélyok oltárán tekergő vérbajos szent szüzek,
Kerub-szennytől fortyogó pöcékre nyíló álmok,
Saját húsukat zabáló ateista istenek,
Ébredező Uroborosz, Végső Halál, Teremtő Káosz.

Aasgeier2009. február 7. 00:23

Minek?
(Melancolia Gravis)


Kérdem én: ha a szilaj Jókedv,
mint beteg galamb a sarokban gubbaszt,
de néha még nehézkesen szárnyra kel,
ám röpte végén erőtlenül porba hull az,
(bár kicsit vergődik még)
minek erőlteti a repülést?


S ha súlyos rabláncot vonszolva vánszorog az Idő,
- mert tömlöcbe zárta a mélabús Közöny -
habár könnyíti az unott terhet, midőn
a béklyókat meglazítja egy csekély kis öröm,
(de csak néha jön és soká)
felesleges, minek baktat tovább?


S ha a boldogságba vezető út sorra bezárja kapuit,
noha a deszkák között átdereng némi fény,
s lehet a vasrács is meg fog lazulni,
de betörni azt erőnk már túl kevés,
(s még ott áll két őr: Unalom és Magány)
minek döngessük hát tovább?


S ha álmosan bóbiskol a hitevesztett Remény,
Akár magányos öreg egy száraz lombú kertben,
és aludna már, de nem tud a szegény,
mert bosszantja a zaj, de gyűlöli a csendet,
(s undorral nyeli az Élet borát)
akkor minek hajszoljuk tovább?


És kérdem én: hány púpot hord még hátán az élet,
amitől üres a lélek és oly sovány;
és a fényes útról sötét útvesztőbe téved,
ha súlyától a mélybe húzza valami búskomor ingovány,
(de kapálózni már nincsen kedve)
mondd, minek cipelni még ezt a terhet?

Törölt tag2009. február 6. 21:58

Törölt hozzászólás.

VIKING_Bear2009. február 5. 09:04

Nekem nagyon tetszik!  :)))

Grat.: Barátod, Bear  ;)

Törölt tag2009. február 5. 08:51

Törölt hozzászólás.

VIKING_Bear2009. február 5. 08:27

Köszike Thália!  :)))

Törölt tag2009. február 5. 08:09

Törölt hozzászólás.

VIKING_Bear2009. február 5. 08:05

Nekem is van pár saját versem.  :)

Búcsú

Mit szívemben érzek
Most kimondani fáj.
A szavak sem jönnek
Búcsúzni mégis muszáj.

Mindketten tudjuk
Így lesz ez jó nekünk.
Még ha oly csodás volt
Együtt az életünk.

Ekkor egy könnycsepp
Gördül végig arcodon.
Belőle is tükröződik
A ki nem mondott fájdalom.

El kell válnom most
Tőled kedvesem.
Bánatos szívem
Idővel megpihen.

Engedj el utamra
S megérted, hogy miért.
Idővel talán még
Hálás leszel ezért.

Szabó Zoltán

Törölt tag2009. február 4. 23:58

Törölt hozzászólás.

manga.girl182009. február 4. 21:55

nagyon tetszenek ezek a versek, tényleg ti írtátok? Petőfit leköröztétek  :P

Törölt tag2009. február 4. 20:14

Törölt hozzászólás.

ubalint2009. február 4. 18:42

Folytattam a Víz verset

Tavak vizei tovább szaladnak,
S a folyók a tengerbe torkollanak.
Tengerből óceánhoz folytatódik útja,
Óceánnak vizét a Nap felhővé alakítja.

A felhő száll vizeken, földeken át,
S megáll, siratja régi hazáját.
Eközben hullajtja a földre könnyeit,
S a növények felszívják a vízcseppjeit.

ubalint2009. február 4. 18:30

Próbáltam állatról írni.

Rák

Piros színű, bajsza is van neki,
Sós vízben szeret élni.
Kezei két hegyes olló,
ételként is foyasztható.

Ha haragos,
fájdalmat okoz,
de nemokoz bajt,
ha ( a vízbe ) időben dobjuk vissza.

ubalint2009. február 4. 18:20

Gyönyörű vers!