Saját versek vagy idézetek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2015. március 28. 17:56

Törölt hozzászólás.

Meszarosnegabi2015. március 28. 12:10

Mondd láttad-e már,
hogy hány barázda
fut egy ember homlokán,
mi árulkodón jelezte
éveinek múlását.

Mondd láttad-e
a szemében a csillogást,
mi hírül adta benne
lakó Jóságát.

És figyelted-e mosolyát,
ajkának lágy mozgását,
mely büszkén árulta el
Szívének édes dallamát.

S nézted-e két tenyerét,
mivel simogat, etet, véd
munkálkodik, ad, elfogad
szeret, kényeztet nap mint nap,
s ha kell, e kéz egy tükröt tart eléd:

A TÜKÖRBEN MONDD, Ó MONDD
UGYE MAGADRA ISMERTÉL?

Törölt tag2015. március 22. 19:57

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. március 22. 19:52

Törölt hozzászólás.

0-12014. október 5. 19:12

''Nehéz igazán élni, de biztos!"

kapusi2014. augusztus 24. 13:21

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

kapusi2014. augusztus 7. 01:34

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

kapusi2014. augusztus 7. 01:27

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Aliiice2014. augusztus 5. 18:23

Szép!

"Haladok ahogy eddig.
Merre? Ezt nem tudhatom.
Beléd botlottam az utamon.
Miért?Ezt nem tudhatom.
Mennék tovább ha hagynád.
Csak a csend beszél, megyek vagy megyünk.
Az élet mulandó, ahogy a szerelmünk..."

kapusi2014. augusztus 5. 15:00

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

kapusi2014. augusztus 5. 14:22

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

NapsugarMia2012. április 21. 08:03

Élt egy kóbor lovag talpig páncélban, mindig úton, sosem boldog.
Padon ülve, levegőben, földön, s égben, faként, lombként,
Egy száll magában, ballonkabátban.
Álcája gyenge, léha, s mögötte acélban.
Járt, kelt, vértben, félve nem, de megtartva.
Látva mindent, felszínt törve, mindent mi lényeg. Kivéve Egyet,
Egyet, kit nem láthat senki sem.
Jött, zavar, félsz és kérdés, pátosz, káosz, vágy és mámor.
Törés
Végelő
Megint kérdés, hogy s miért,
Válasz nincs, jő Gyötrelem,
Győzelem, Kétség, vétség, Vér és Szégyen
Kell és mégsem, Képzavar
És elsuhant.
Vég?
Lép
Lépek, kérlek légy… Erős, Délceg
Szemem kémlel, s nem talál.
Vágy fáj, galamb
Tart harag, nem old.
És te vágyod, és én vágyom,
Bocsáss meg, mert gyávaságom
Félelmem, és büszkeségem nem engedett elébed.
Fájt, hogy fáj,
S perc nem telt, hogy ne gondolnék rád.
Szégyenem, félelmem nőt.
S míg te gyűlöltél, Én összetört,
Sírva nem nevetve,
Ordítva nem feledve,
Reménytelen kerestelek, arcban, fában, felhőben és végtelenben.
Légy boldog és boldog leszek
Szeresd, ahogy én akartam szeretni Téged,
Ha az idő velem, nekem, nekünk, velünk , értünk van.

NapsugarMia2012. április 21. 08:03

Élt egy kóbor lovag talpig páncélban, mindig úton, sosem boldog.
Padon ülve, levegőben, földön, s égben, faként, lombként,
Egy száll magában, ballonkabátban.
Álcája gyenge, léha, s mögötte acélban.
Járt, kelt, vértben, félve nem, de megtartva.
Látva mindent, felszínt törve, mindent mi lényeg. Kivéve Egyet,
Egyet, kit nem láthat senki sem.
Jött, zavar, félsz és kérdés, pátosz, káosz, vágy és mámor.
Törés
Végelő
Megint kérdés, hogy s miért,
Válasz nincs, jő Gyötrelem,
Győzelem, Kétség, vétség, Vér és Szégyen
Kell és mégsem, Képzavar
És elsuhant.
Vég?
Lép
Lépek, kérlek légy… Erős, Délceg
Szemem kémlel, s nem talál.
Vágy fáj, galamb
Tart harag, nem old.
És te vágyod, és én vágyom,
Bocsáss meg, mert gyávaságom
Félelmem, és büszkeségem nem engedett elébed.
Fájt, hogy fáj,
S perc nem telt, hogy ne gondolnék rád.
Szégyenem, félelmem nőt.
S míg te gyűlöltél, Én összetört,
Sírva nem nevetve,
Ordítva nem feledve,
Reménytelen kerestelek, arcban, fában, felhőben és végtelenben.
Légy boldog és boldog leszek
Szeresd, ahogy én akartam szeretni Téged,
Ha az idő velem, nekem, nekünk, velünk , értünk van.

Törölt tag2011. december 24. 09:52

Törölt hozzászólás.

soldier782011. december 18. 12:50

Üresség van a szívemben, üresség amit régóta nem tölt ki senki.
Várom a napot amikor az üresség át változik,szerelemmé és újra érzem azt a mámoros boldogságot hogy tartozom valakihez....

Törölt tag2011. december 18. 08:19

Törölt hozzászólás.

hatakekakashi942011. december 15. 13:50

Minnél több csapás ért az életed során, késöbb annál erősebb leszel.

Törölt tag2011. december 14. 10:36

Törölt hozzászólás.

Encsy972011. november 6. 11:47

Fájdalmas utaimat járom
Már azt se tudom miért várok
Csak hagyom hogy bánntsanak
Már én se értem a fájdalmam.

Már fejembe is sok-sok zavar
Nem tudom hogy mit takar
Küzdelmeim mind hiába
Csak szomorú arcal gózok haza.

Nem tudom mit tegyek
Haljak vagy éljek- e!?
Sokszor lesz még fájdalom
De okvetlenül bántanak mások.

Néha úgy érzem haljak meg,
De ha elmegyek barátaimmal mi lesz?
Nem akarom hogy szenvedjenek
Akkor a pokol fenekére megyek.

De remélem lesz egy támaszom
Nem lesz több fájdalom
Remélem megértenek az emberek,
És a gondom elszáll egyszerre.

hatakekakashi942011. október 23. 09:07

Addig jó egy embernek, amíg nincsenek ellenségei. Az ellenségeskedés csak szenvedést okoz mindenki számára.