Oszd meg gondolataid!

Maria_Kurenai2011. szeptember 7. 15:10

Annyira szégyellem magam,szeretném,ha elnyelne a föld,annyira naiv voltam.Hinni akartam,hogy szerethető vagyok,hinni akartam,hogy szeret,pedig csak az adataimra volt szüksége,az e-mail címemre,telefonszámomra,facebook adatokra...egy szimpla hakker áldozat voltam.

Kuran_Kaname2011. szeptember 5. 21:17

http://www.youtube.com/watch?v=hWLykEQhT MA&feature=related

Ugyan nem ide kellen Tennem ,de mégis igy teljes mit irni szándékoztam.

Kuran_Kaname2011. szeptember 5. 21:06

Nagyon sok minedt modhatnék az elmut napok történöseiböl,de lényegében egy történet sem tudná kifejezni hogy hányszor gondoltam Ö reá. Bár legyen minden szürke perc egy csepnyi boldogságért valo áldozat ,megéri......... Hmmm... Én ebbena kiváltságban nem résszesülhetek. Hálám mindig ott lessz vele , hiszen Ö tényleg Szeretett. Mostanság érdektöttem pár barátomtol nemme ismerik-e (?) . Sajnos nem tudtam meg igyse sokat. Viszont egyben biztos vagyok, csak egyszer tudnám látni, hallani , akkor öszinte szivel momdhatom el miképpen érzek. S én Soha nem akkartam bántószándékkal ártani neki. Öszite Szivel Bánom hogy Létezem S Bocsánat hogy Élek Többet nem Fordul Elö.

privadonna2011. szeptember 4. 21:54

Maria nem teljesen értelek.  :D
mivel bántottál volna meg?

neked ezt írtam:
''Maria: köszi szépen! én is bízok a legjobbakban. furcsa, hogy mi minden meg nem történhet az emberrel pár hónapon belül. júniusban lezáróvizsgáztam, majd plátói szerelmem valóra vált valóság lett, most Angliában dolgozok... mi jöhet még?  
kedvesemnek mondtam is, hogy az idei év meglepetés c. díját ő nyerte meg nálam.  :D ''

kaboca232011. szeptember 4. 21:52

Én most arra gondolok,hogy az elöző Maria_Kurenai gondolat nagyon szíven talált./és,ha nem bánod,azt hiszem rövidesen idézem is majd valakinek/

Maria_Kurenai2011. szeptember 4. 21:43

Bocsánatot kérek,ha megbántottalak téged,vagy bármelyik alteregódat,ne haragudj rám.

Maria_Kurenai2011. szeptember 4. 21:41

Köszönetet szeretnék mondani...Köszönöm azokat a pillanatokat,amikor boldogságot hoztál a szívembe,amikor azt éreztetted velem,hogy én vagyok a legfontosabb az életedben.És igen,köszönöm azokat a perceket,órákat,napokat,amikor várakoztattál,amikor meggyötörtél,amikor megaláztál,mindezt köszönöm.Köszönöm,hogy ráébresztettél, nem akarom többet ezt érezni,nem kellesz.

privadonna2011. augusztus 29. 21:10

borabora - azért kellett elszöknöm mert apukám fizikai terrort alkalmazott rajtam, anyukám meg lelki terrort. 
persze érthető vmilyen szinten, mert 5-en voltunk tesók, de túl sok volt a korlát, a szabályok. életemben egyszer voltam pl. szülinapi partyn (gyerekként) , és mára már 22 éves vok, nem tudtak tisztelettel lenni a koromra, hogy nem kicsi lány vagyok, ezért kellett...
de tartom velük a kapcsolatot, írtam nekik levelet persze. most átgondolnak sokmindent legalább.

IIlona, ha hiszed, ha nem ez igaz. A valóságot - azaz az igazságot nem kell magyarázgatni.  :)

Maria: köszi szépen! én is bízok a legjobbakban. furcsa, hogy mi minden meg nem történhet az emberrel pár hónapon belül.
júniusban lezáróvizsgáztam, majd plátói szerelmem valóra vált valóság lett, most Angliában dolgozok... mi jöhet még? 

kedvesemnek mondtam is, hogy az idei év meglepetés c. díját ő nyerte meg nálam.  :D

tudjátok, lehet a szerelem akkor tér be hozzátok, amikor nem is számítotok rá , vagy pedig ajtóstól beront .  :)

Maria_Kurenai2011. augusztus 29. 20:31

Kedves privadonna,érdekes történet,bizonyos szempontból irigyellek...
Biztos vagyok benne,hogy ő is talál munkát,és együtt lesztek :)

Törölt tag2011. augusztus 29. 17:45

Törölt hozzászólás.

borabora2011. augusztus 29. 15:10

Előbb egy kérdés! Miért kellet elszöknöd? 

privadonna2011. augusztus 29. 13:02

Ami engem mostanában foglalkoztat az az, hogy egy ember élete 1 pillanat, 1 perc v. óra alatt, hogy megváltozhat, gyökeresen...

És, hogy amikor nem számítasz valami jóra már, akkor történik meg veled az a jó, amire soha nem is gondoltál volna úgy igazán...

Elmesélek egy történetet, remélem tetszeni fog, ez most történt meg velem!

6 évvel ezelőtt a szakközépsuliba megtetszett egy fiú, volt, hogy együtt mentünk országos versenyre, csak egyszer beszélgettem vele, de a folyóson minden áldott nap szemeztünk. Én 2 évig plátói szerelmes voltam belé....
gyönyörű kék szemei vannak... de a szemezésből más nem alakult ki.
1 évvel felettem járt, tehát mikorra én végzős lettem, ő elballagott már, ott maradtam egyedül.  :(

na már most eltelt 6 év! ami nem kis időtartam, mint tudjuk.
Facebookon 1 éve ismerősöm a fiú. Júllius 9-én kitett egy mókusos képet, ahol a mókus a vállán szalad át. Gondoltam most először bemerem lájkolni egy képét.
Erre mi történt? Nem gondoltam volna...
Írt másnap reggelre egy üzenetet nekem, ezzel a szöveggel:


''Ezek szerint megmosolyogtatott a mókusos kép.   :)Szerintem egy nőnek talán a legnagyobb erénye a mosolya. Ez alól Te sem vagy kivétel. Keep on smilin' !  :) ''

azta... nagyon meglepődtem.. majd üzeneteket váltottunk, majd skype-oltunk és végül találkoztunk - persze titokban - (konzervatív családból származok) , de így tök izgalmas volt... 
majd elcsattant az első csók... mintha nem a földön jártam volna...

a számomra mindig elérhetetlennek tűnő, titokzatos férfi, egyik szempillantásról a másikra elérhetővé vált a számomra!!
mint egy tündérmese...
igen ám, de nincsen vége a történetnek.
otthonról elszöktem egyik éjjel örökre, ő segítet a szökésben, majd együtt éltünk 3 hetet náluk.
Most pedig boldogan élünk, míg... nem, nem olyan könnyű, hiszen én kijöttem angliába dolgozni - ez már megvolt szervezve mielőtt mi összejöttünk volna.  :( de ami a jó oldala, hogy ő is pont már tervezte előttem h kijön angliába. most kb. 2 hónapot vagyunk egymástól távol, ami nem baj, mert erősödik a kapcsolatunk, de rohadtul hiányzunk egymásnak. =(

de bízom benne h sikerül neki is melót találnia... és újra egymáséi lehetünk.  :)

na, vélemény? valaki?

bulejsza.marta2011. augusztus 28. 19:22

http://www.youtube.com/watch?v=irx7UyQQp Ts

Kuran_Kaname2011. augusztus 28. 10:34

Az Emlékek:
(részlet)

Szomorú emlékek, emlékszem még arra pillanatra mely gyengéden simoggata arcomat. Keserü az amikor tudjuk hogy képpetelek vagyunk töle elválni pontosabban nélküle élni, hiszen Ö az egyetlen kinek minden jogga meg adatik hogy ugy tegyen mely számára kedves. Nem volt ugy még velelm hogy szerettem volna , de tudom milyen a szeretett. Nekem nem nehezendö az ha adni szándékozok , Könyedén készitek elbármit , ami kedves Ö számára. hiszen az ajándékok olyanaok mint általunk készitet kis emlékek melyek a lelkében talál nyugalmat . Én inkább kötötdni semmit szeretni tudok , kimondhatnám meganyiszor ,de ugy érezném hogy egy idö után jeltés értékét vesztené.....

Bridge2011. augusztus 27. 20:44

De jó lenne, ha lenne olyan kategória az idézetekben, hogy ''basszus, mit csináljak?''...

Kuran_Kaname2011. augusztus 25. 20:19

A Szerelem Egy igen Édekes Kézel Nem Fogható Érzelem. Amikor Beköltözik a Szívedbe akkor Boldogsággal tölti el azt. Viszont , ha nincsen kit szerethetünk akkor megváltozik a neve.:

Magány.

Kuran_Kaname2011. augusztus 24. 23:14

A ''hajdani ember'' vámpíroknak nem kéne létezniük.

tonda2011. augusztus 24. 14:22

fontos,hogy higgyel abban,amire nagyon vagysz,mert a hit nagyon sok akadalyt legyoz.Bizni kell.

Kiryu_Zero2011. augusztus 17. 17:19

Egy álmot mindig könnyebb összetörni, mint megálmodni; és sokkal nehezebb kötődni valakihez, mint elszakadni tőle.

Kiryu_Zero2011. augusztus 17. 17:17

Ismerni a szomorúságot nem rémisztő. Az a tudat rémisztő, hogy már sosem lehetsz olyan boldog, amilyen egykor lehettél volna.